Hongkongi kínai elkötelezett: Azért jelentettem fel sokakat a rendőrségen
Hongkongban a társadalom egyre inkább megosztottá válik, és a politikai feszültségek egyre inkább a mindennapi élet részévé válnak. Az utóbbi időszakban több olyan eset is napvilágot látott, amikor emberek, akik véleményüket nyilvánították, vagy a kormány politikáival szemben tiltakoztak, rendőrségi eljárás alá kerültek. Egy férfi, Innes Tang, aki korábban bankár volt, saját kezdeményezésére több tucat hongkongit jelentett fel, akiket véleménye szerint a nemzeti biztonsági törvény megsértésével gyanúsított. Tang úgy véli, hogy a társadalom minden szegletében figyelni kell arra, ha valaki gyanús tevékenységet folytat, és ha ezt tapasztalja, azonnal értesíti a rendőrséget. A Hongkongra vonatkozó brit átadás óta eltelt 28 év alatt az Egyesült Királyság és Kína között megkötött nemzetközi egyezmények garantálták a város jogait és szabadságait 50 évre. Azonban a 2019-es tömeges demokratikus tüntetések után Peking által bevezetett nemzeti biztonsági törvény sok kritikát kapott, mivel úgy vélik, hogy ezzel megszűnt a szólásszabadság és a sajtószabadság.
A nemzeti biztonsági törvény (NSL) olyan tevékenységeket kriminalizál, amelyek „szakítással” (Kínától való elszakadás), „aláásással” (a kormány hatalmának vagy tekintélyének gyengítése) és „külföldi erőkkel való együttműködéssel” kapcsolatosak. Tavaly egy kiegészítő biztonsági törvényt, az úgynevezett 23. cikkelyt is megszavazták, amely tovább szigorította a korlátozásokat. Az új törvények és letartóztatások következtében a Hongkongban élő „patrióták” tevékenységeiről, akik most a várost irányítják és felügyelik, korlátozottak az információk, holott az ő szerepük is egyre fontosabbá válik. Tang és önkéntesei a közösségi médiából származó képernyőfelvételeket gyűjtenek, amelyek gyanúsnak tűnnek, és egy nyilvános forródrótot is létrehoztak, amelyen bárki bejelentheti a törvénysértéseket.
Tang elmondása szerint eddig közel 100 embert és szervezetet jelentett a hatóságoknak, és úgy véli, hogy a bejelentéseknek hatásuk van, hiszen sok esetben rendőrségi nyomozás indult, sőt, néhány eset börtönbüntetéssel is végződött. Az NSL 2020-as életbe lépése óta több mint 300 embert tartóztattak le nemzeti biztonsági vétségek miatt, és becslések szerint több mint 300 000 hongkongi hagyta el végleg a várost az utóbbi években. Azok számára, akiket jelentettek, a nyomás folyamatos lehet. Pong Yat-ming, egy független könyvesbolt tulajdonosa, aki rendszeresen tart nyilvános beszélgetéseket, gyakran tapasztalja, hogy a kormány különböző osztályai „névtelen panaszok” alapján ellenőrzéseket végeznek nála. Egy 15 napos időszakban például tíz alkalommal látogatták meg.
Kenneth Chan, politikai tudós és egyetemi oktató, aki a hongkongi demokratikus mozgalomban aktívan részt vesz a 1990-es évek óta, megjegyzi, hogy a közelmúltban „kicsit radioaktívvá” vált. Barátai, diákjai és kollégái közül többen távolságot tartanak tőle, mivel nyíltan kifejezi véleményét. Chan hangsúlyozza, hogy nem hibáztathatja az áldozatokat, hiszen a problémák a rendszerben gyökereznek. A hongkongi kormány azonban azt állítja, hogy „nagy jelentőséget tulajdonít az akadémiai szabadság és az intézményi autonómia megőrzésének”, ám ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy tevékenységeik összhangban álljanak a törvényekkel és a közösség érdekeivel.
Tang saját elmondása szerint a Hongkong iránti szeretete motiválja, hogy embereket jelentsen fel, és véleménye Kína irányába gyermekkori tapasztalataiból alakult ki, amikor a város még brit gyarmat volt. Sokakhoz hasonlóan ő is a kínai unióra vágyott, azonban azt is tapasztalta, hogy sok hongkongi inkább a megélhetésével foglalkozott, mintsem a jogaiért küzdött volna. Az átlagos állampolgárnak nem szabad túlságosan belemerülnie a politikába – véli Tang, aki szerint az ő politikai aktivitása az egyensúly helyreállítása érdekében történt, miután 2019-ben a városban komoly feszültségek alakultak ki.
Más hongkongiak viszont a tüntetéseket és demonstrációkat a közvélemény kifejezésének hagyományos módjaként élik meg, és úgy érzik, hogy ez az egyik legfontosabb eszközük abban, hogy megjelenhessenek a hangjuk a politikai diskurzusban. Chan megjegyzi, hogy Hongkong már nem a tüntetések városa, és nem tudja, hogy mi maradt helyette. A patriotizmus nem feltétlenül negatív dolog, mondja, de elengedhetetlen, hogy a polgárok megőrizzék a kritikai távolságot. 2021-ben a választási reform során olyan törvény került bevezetésre, amely csak azok számára engedélyezte a fontos posztok betöltését, akik „hűséget esküdtek” a Kínai Kommunista Pártnak. Ennek következtében a hongkongi parlament működésképtelenné vált, mivel a közvélemény úgy érzi, hogy a „patrióták” nem képviselik a valódi érdekeiket.
Tang azonban elmondja, hogy szeretné látni a jelenlegi rendszert megkérdőjelezni, mert nem akarja, hogy minden politikai döntést 90%-os többséggel fogadjanak el. A nemzeti biztonsági törvény esetleges fegyveres felhasználásának veszélyére is figyelmeztet, mondván, hogy az emberek könnyen felhasználhatják ezt a törvényt mások ellen. Jelenleg Tang felfüggesztette az emberek jelentését, mivel úgy érzi, hogy Hongkongban a stabilitás és egyensúly helyreállt. Az akadémiai életben a megfigyeléstől való félelem miatt a cenzúra mindennapossá vált, és a demokratikus pártok, mint például a Hongkongi Demokratikus Párt, már nem képviseltetik magukat a törvényhozásban, sokan közülük pedig feloszlottak.
Tang most külföldre összpontosít, és úgy érzi, hogy ez egy értékes lehetőség számára, hogy továbbra is szolgálja közösségét. Kenneth Chan számára viszont a jövője bizonytalan. Barátai és diákjai közül sokan külföldön vannak, míg mások börtönben ülnek. A hongkongi kormány válasza pedig az, hogy a nemzeti biztonság minden ország számára alapvető jog, és csak a legkisebb kisebbséget célozza meg, akik veszélyt jelentenek a nemzeti biztonságra. A helyzet továbbra is feszült, és a jövő kilátásai továbbra is kérdésesek.
