India és Pakisztán feszültségcsökkentésének lehetőségei
A India és Pakisztán közötti feszültség újabb súlyos fordulatot vett, amelyre a világ különböző országai is figyelmeztetnek, hogy szükség van a megnyugtatásra. Az események előzménye, hogy India légicsapásokat hajtott végre, míg Pakisztán azt állította, hogy több indiai repülőgépet is lelőttek – ezt Delhi hivatalosan nem erősítette meg. Az elsődleges gondolat az volt, hogy mindkét fél a maga „győzelmét” hirdetve csökkentheti a feszültséget, de a helyzet elhúzódó támadások sorozatába torkollhat, amely még súlyosabb következményekkel járhat. A múltbeli konfliktusok során, mint például 2019-ben és 2016-ban, az Egyesült Államok és más globális hatalmak nyomást gyakoroltak Delhira és Iszlámábádra, hogy a helyzetet ellenőrizzék és a feszültséget csökkentsék. Jelenleg azonban a szenvedélyek a tetőfokára hágtak, és a nacionalista retorika mindkét oldalon felerősödött, amivel a két ország közelebb került a háborúhoz, mint az utóbbi évtizedekben bármikor.
Ayesha Siddiqa, a londoni King’s College pakisztáni akadémikusa figyelmeztetett arra, hogy a nemzetközi közösség csendje rendkívül veszélyes. „Bár a feszültség évtizedek óta fennáll, most először találja magát a két ország konfliktusban anélkül, hogy bárki figyelné őket, vagy kényszerítené őket a leállásra,” mondta Siddiqa. Az Egyesült Államok szerepe ebben a helyzetben kulcsfontosságú lehet, hiszen Washington fokozottabb részvétele nélkül Iszlámábád és Delhi folytathatják vádaskodásaikat.
Marco Rubio, az amerikai külügyminiszter, folyamatosan arra ösztönzi India és Pakisztán vezetőit, hogy csökkentsék a feszültséget, de más amerikai vezetők üzenete eltérő. JD Vance, az Egyesült Államok alelnöke, a Fox News-nak adott interjújában azt mondta, hogy a két ország közötti lehetséges konfliktus „nem a mi ügyünk”. Vance India látogatása alatt, a kashmiri támadás után nyilatkozott, amely 26 civil halálát okozta. Az amerikai elnök, Donald Trump korábban a két ország közötti feszültséget „szégyennek” nevezte.
A korábbi India-Pakisztán összecsapások során, mint például 2019-ben, a feszültséget gyorsan sikerült csökkenteni, miután India „műveleti csapásokat” hajtott végre a Pakisztánban található terrorista táborok ellen. Ezt követően egy indiai haditerméket lelőttek, és a pilótát elfogták, majd két nappal később Washington és más világ hatalmak közbenjárására szabadon bocsátották. Az aktuális konfliktus intenzitása azonban más, és a szenvedélyek mindkét oldalon magasra hágtek.
A Trump-adminisztráció prioritásai inkább a vámok, Kína és az ukrán-orosz konfliktus körül forognak, így a nemzetközi közösség együttműködése elengedhetetlen lehet a két nukleáris hatalom közötti feszültség csökkentésében. Kína, mint a dél-ázsiai térség másik nagyhatalma, szintén érdekeltté vált a helyzetben. Peking szoros gazdasági és katonai kapcsolatokat ápol Iszlámábáddal, több mint 50 milliárd dollárt fektetve be Pakisztánba a Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó keretében. Kína emellett megoldatlan határvitákkal is küzd Indiával, és a két ország között a himalájai területen 2020-ban határütközésre került sor.
Bár a feszültségek fokozódnak, Kína India második legnagyobb kereskedelmi partnere. Shen Dingli, egy sanghaji nemzetközi kapcsolatok szakértője arra figyelmeztetett, hogy ha az Egyesült Államok nem érdekelt az India-Pakisztán feszültség megoldásában, akkor az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjainak (P5) is be kell lépniük a helyzet kezelésébe. Siddiqa szerint India vádjai Pakisztánnal szemben, miszerint a szomszédos ország támogatja a kashmiri szeparatista lázadókat, akik a múlt hónapban a turisták ellen támadtak, szintén további feszültségeket gerjeszthetnek.
A Közel-Kelet államai, mint például Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, amelyek szoros kapcsolatokat ápolnak mindkét országgal, szintén fokozhatják közvetítői erőfeszítéseiket. A szaúdi külügyminiszter, Adel Al-Jubeir május 7-én látogatott Delhibe, ami váratlan látogatásnak számított a feszültségek növekedése közepette. Az indiai külügyminiszter, Subrahmanyam Jaishankar, jó találkozónak nevezte a szaúdi miniszterrel folytatott megbeszélést, aki megosztotta India nézőpontját a terrorizmus határozott ellenállásáról.
A jelenlegi válságból való kilábalás egyik lehetősége, hogy mindkét fél „győzelmet” hirdethet, így kielégítve a saját közönségét. Delhi a pakisztáni célpontok ellen végrehajtott rakétacsapásokat azzal indokolta, hogy azok részei voltak a múlt havi Pahalgamban történt támadás felelőseinek felelősségre vonásának. „India már jelezte, hogy elérte céljait. Most Pakisztánon a sor. Ha ők megtorlásra vágynak, az erőteljes válaszlépéseket vonhat maga után Indiától,” mondta D S Hooda nyugalmazott indiai altábornagy. Pakisztán, különösen a hatalmas hadserege, azt szeretné megmutatni a lakosságának, hogy képes szembeszállni Indiával, és megint leckét adni neki azáltal, hogy öt indiai harci repülőt lőnek le egy légi harc során. India azonban nem ismerte el, hogy bármilyen harci gépét elveszítette volna az aktuális összecsapás során. Siddiqa szerint azonban a válság kimenetele attól függ, hogy India milyen célokat tűzött ki maga elé. „India célkitűzései napról napra változnak – a Pakisztán megbüntetésétől valami több eléréséig,” mondta. Az indiai Premier League esetleges folytatása a „nemzet hangulatától” függ, állítja a korábbi indiai kapus, Deep Dasgupta. A nemzetközi közösség vezetői arra figyelmeztettek, hogy a két félnek „tartózkodniuk” kellene, miközben a feszültségek fokozódnak a két ország között. A BBC riporterei az indiai légicsapás helyszínét is felkeresték, ahol a pakisztáni Muridké városában található komplexumot bombázták. A Line of Control közelében, Salamabadban a BBC újságírói olyan otthonokat találtak, amelyek a heves lövések következtében romba dőltek.
