A Wikipedia jogi úton támadja meg a hibás online biztonsági szabályokat
A Wikipédiát támogató Wikimedia Alapítvány jogi lépéseket tett az új Online Biztonsági Törvény (OSA) szabályozásai ellen, amelyeket úgy vélekednek, hogy veszélyeztetik a szabadon dolgozó önkéntes szerkesztők biztonságát, valamint azt a képességüket, hogy a káros tartalmakat távol tartsák az oldaltól. Az alapítvány célja, hogy bírósági felülvizsgálatot kérjen a törvény olyan rendelkezéseivel kapcsolatban, amelyek a Wikipédiát az internetes oldalak legszigorúbb kötelezettségeinek alá helyezhetik. Phil Bradley-Schmieg, az alapítvány vezető jogásza úgy fogalmazott, hogy „sajnálatos, hogy most meg kell védenünk a Wikipédia önkéntes szerkesztőinek magánéletét és biztonságát a hibás jogszabályozás ellen”.
Az Egyesült Királyság kormánya elmondta, hogy elkötelezett az OSA végrehajtása iránt, de nem tudott nyilatkozni a folyamatban lévő jogi eljárásokról. Az elemzők szerint ez lehet az első bírósági felülvizsgálat, amelyet az új online biztonsági törvény ellen indítottak, bár ennek csak egy szűk része van terítéken. A szakértők figyelmeztettek arra, hogy valószínűleg nem ez lesz az utolsó ilyen lépés. Ben Packer, a Linklaters ügyvédi iroda partnere hangsúlyozta, hogy az OSA rendkívül összetett és széleskörű szabályozás, amely elkerülhetetlenül hatással lesz az Egyesült Királyság állampolgárainak szólásszabadságára és egyéb emberi jogaira. Ahogy a törvény egyre több rendelkezése lép életbe, úgy várható, hogy újabb kihívások fognak megjelenni.
A törvény értelmében az Ofcom, az Egyesült Királyság szabályozó hatósága, különböző tényezők, például a felhasználók száma és az általuk kínált funkciók alapján kategorizálnia kell a platformokat. Azokat, amelyek „1. kategóriás” besorolást kapnak, a legmagasabb szintű kötelezettségek terhelik, amelyek célja a felhasználók biztonságának megőrzése. Egyszerűen fogalmazva, a weboldalak valószínűleg akkor kapják ezt a besorolást, ha milliók lépnek kapcsolatba egymással az Egyesült Királyságban, és olyan rendszereik vannak, amelyek tartalmakat ajánlanak. Ezeket a szabályokat eredetileg arra tervezték, hogy a legnagyobb valószínűséggel káros tartalmakkal találkozó szolgáltatásokat célozzák meg, azonban a Wikipédia attól tart, hogy a definiálásuk elégtelensége miatt „jelentős kockázat” áll fenn, hogy a 1. kategóriába sorolják.
Ha ez bekövetkezne, az súlyos következményekkel járna a Wikipédia önkéntesei számára, akik cikkeket írnak és szerkesztenek. Az alapítvány aggodalmát fejezte ki, hogy a törvény értelmében a weboldalnak kötelező lenne az önkénteseinek személyazonosságát ellenőriznie, ami az ő adataik kiszivárgásához, zaklatáshoz, peres eljárásokhoz, vagy akár autoriter rezsimek általi bebörtönzéshez vezethetne. Rebecca MacKinnon, a Wikimedia Alapítvány globális ügyvivője elmondta, hogy „kényszerülnénk adatokat gyűjteni hozzájárulóinkról, ami veszélyeztetné a magánéletüket és biztonságukat, és ennek következményeként az emberek kevésbé éreznék magukat biztonságban, mint hozzájárulók”.
Az alapítvány hangsúlyozta, hogy nem az OSA általános megkérdőjelezésére törekszik, hanem a „Kategorizálási Szabályozások” egyes részeit támadja, amelyek meghatározzák, hogy az Ofcom hogyan dönt, mely oldalakat kell a legszigorúbb kötelezettségek alá vonni. Az alapítvány érvelése szerint a jelenlegi definíciók nemcsak a Wikipédia, hanem más platformok esetében is problémákat okozhatnak, amelyeknek valójában szigorúbb szabályoknak kellene megfelelniük. „A szabályozások nemcsak azt kockáztatják, hogy a Wikipédia, mint alacsony kockázatú „szélhámos” szolgáltatást túlszabályozzák, hanem sok olyan szolgáltatást is figyelmen kívül hagynak, amelyek valóban aggasztják az Egyesült Királyság társadalmát, például a nőgyűlölő gyűlöletoldalakat” – írta Phil Bradley-Schmieg egy blogbejegyzésében.
A Wikimedia Alapítvány szerint az önkénteseik már most is hatékonyan dolgoznak a káros tartalmak eltávolításán az oldalról. A 2024-es southporti gyilkosságok után az önkéntesek éjt nappallá téve dolgoztak megbízható és semleges információk biztosításán. Ben Packer szerint az alapítványnak magas küszöböt kell átlépnie ahhoz, hogy a bíróság előtt bizonyítani tudja, hogy a Miniszterelnök jogellenesen járt el a szabályozások megalkotásakor. „Általában nehéz sikerrel járni egy bírósági felülvizsgálat során, amely a szabályozások ellen irányul” – mondta a BBC-nek. Az Ofcom még nem kategorizált semmilyen szolgáltatást, de információt kért számos weboldaltól, így a Wikipédiától is, és várja a válaszokat. Az Ofcom nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy észlelték a Wikimedia Alapítvány döntését, hogy kihívják a Miniszterelnök által az Online Biztonsági Törvény keretében meghatározott kategorizálási szabályozásokat.
