Az AI-t elutasító emberek
Sabine Zetteler, a londoni kommunikációs ügynökség vezetője, határozottan ellenzi a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazását. Véleménye szerint az AI világában nincs helye az emberi értékeknek, és nem látja értelmét annak, hogy olyan tartalmakat olvasson, amelyeket gépek állítanak elő. „Nem értem, miért fáradnék elolvasni valamit, amit valaki nem volt hajlandó megírni” – mondta Zetteler, aki ügynökségénél körülbelül tíz munkatársat foglalkoztat, rész- és teljes munkaidőben. Számára az emberi érzelmek, a kreatív munka és a közvetlen kapcsolat a legfontosabb értékek, amelyek nem helyettesíthetők gépekkel. „Mi értelme van olyan anyagot terjeszteni, amit nem írtunk meg? Mi értelme van olyan újságot olvasni, amit robotok írtak, vagy AI által létrehozott zenét hallgatni? Hol van a boldogság, a szeretet vagy a személyes fejlődés ebben?” – tette hozzá.
Zetteler nem egyedül van a véleményével; sokan ellenállnak az AI terjedésének, különösen azután, hogy a ChatGPT 2022 végén megjelent. Azóta az AI rendszerek népszerűsége robbanásszerűen megnőtt, a ChatGPT havonta több mint öt milliárd látogatást generál. Az ilyen mesterséges intelligencia rendszerek kiképzése azonban óriási mennyiségű energiát igényel, és a működtetésük is energiaigényes. A Goldman Sachs egy jelentése szerint egy ChatGPT lekérdezés körülbelül tízszer annyi áramot fogyaszt, mint egy Google keresés, ami sokakat aggaszt.
Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa szintén elutasítja az AI használatát, és az ő esetében a környezeti hatások is fontos szerepet játszanak. „Az AI számomra lélektelen, és ellentmond a vállalkozásom alapvető céljának, ami az emberi kapcsolatokra épít” – mondta Achery. Számára az AI használata nemcsak etikai, hanem környezeti aggályokat is felvet, mivel az energiafogyasztás és a kapcsolódó környezeti hatások súlyosak.
Zetteler elismeri, hogy az AI-nak lehetnek kedvező hatásai, például a vak emberek számára nyújtott segítség formájában, de aggasztja a társadalomra gyakorolt szélesebb hatása. „Örülök, hogy van AI, ami segíthet a vak embereknek, de hosszú távon nem hiszem, hogy ez jót tenne nekünk” – mondta. Kérdésére, hogy aggódik-e amiatt, hogy a rivális cégek AI-t használnak, Zetteler válasza határozott: „Ha a siker mértéke a társadalomhoz való hozzájárulás és a jó közérzet, akkor számomra a pénzügyi haszon nem az igazi siker.”
Seattleben élő Sierra Hansen, aki közszolgálati területen dolgozik, szintén elutasítja az AI-t. Szerinte az AI használata gátolja a problémamegoldó képességünket, mivel az emberi agy feladata a napi teendők megszervezése, nem pedig az, hogy AI rendszerekhez forduljunk. „Ha egyszerű feladatokat adunk az AI-nak, akkor nem oldjuk meg a problémáinkat magunk” – mutatott rá Hansen.
Jackie Adams, aki digitális marketing területén dolgozik, először környezeti okok miatt ellenállt az AI használatának, azonban a munkahelyén tapasztalt nyomás miatt végül elkezdte használni. „Amikor elkezdtek AI-t használni a kollégáim, úgy éreztem, hogy ha nem követem őket, az a karrierem rovására megy” – mesélte Adams. Ma már nem látja az AI használatát lustaságnak, hanem inkább a munkája fejlesztésére egy lehetőségként tekint.
James Brusseau, a Pace University filozófiaprofesszora, aki az AI etikájával foglalkozik, úgy véli, hogy az AI világában való részvétel elkerülhetetlen. „Ha tudni akarjuk, miért hoztunk egy döntést, szükségünk van az emberekre. De ha ez nem érdekel minket, akkor valószínűleg az AI-t fogjuk használni” – magyarázta. Brusseau hangsúlyozta, hogy bizonyos területeken, mint például a bűnügyi ügyek vagy az orvosi döntéshozatal, az emberi jelenlét továbbra is kulcsszerepet játszik, míg más területeken, mint az időjárás-előrejelzés, az AI várhatóan dominálni fog.
Adams tehát elfogadta az AI használatát, de a növekvő hatása miatt feszültséget érez. „Már az egyszerű Google keresések is AI összefoglalókat tartalmaznak, és úgy érzem, egyre kevésbé van kontrollom a dolgok felett” – mondta. Az AI terjedése tehát nemcsak a munka világát, hanem az egyéni döntéshozatalt is jelentősen átalakítja.
