Nigériai kormány pert indított egy szenátor ellen gyilkossági állítások miatt
A nigériai kormány vádat emelt egy szenátor ellen, aki az ország egyik legmagasabb rangú politikusát vádolta meg azzal, hogy megölni próbálja őt. Natasha Akpoti-Uduaghan áprilisban nyújtott be nyilvános bejelentést, amelyben azt állította, hogy Godswill Akpabio, a szenátus elnöke, és Yahaya Bello, egy korábbi állami kormányzó, el akarják „tüntetni” őt. Mindkét politikai figura tagadta a vádakat. Az ügy újabb fordulópontot jelent a Nigériát foglalkoztató politikai vitákban, amelyek a nemi egyenlőség kérdését is felvetik a társadalmi szempontból konzervatív országban.
Akpoti-Uduaghan nem csupán a halálos fenyegetés vádjával állt elő, hanem korábban már szexuális zaklatással is megvádolta Akpabiot, amiért az elnök szintén tagadta a vádakat. A kormány most vádat emelt a Legfelsőbb Bíróság előtt, mondván, hogy Akpoti-Uduaghan kijelentései, különösen a gyilkossági szándékra vonatkozó állítások, sértették Akpabio és Bello hírnevét. Az ügyészség által benyújtott vádiratban, amelyet a BBC is megtekintett, az ügyvéd megemlítette egy múlt havi élő interjút, amelyet a Nigéria Channels TV sugárzott. Az interjú során Akpoti-Uduaghan arról beszélt, hogy „tárgyalások folytak Akpabio és Yahaya Bello között… hogy eltüntessenek engem”. Az ügyészség szerint a nyilatkozatok, valamint a műsorban elhangzott egyéb kijelentések károsíthatják Bello és Akpabio hírnevét.
Akpoti-Uduaghan eddig nem reagált nyilvánosan a vádakra, és egyelőre nincs kitűzött időpont a bírósági megjelenésére. Az eset nem csupán egy politikai botrány, hanem mélyebb társadalmi kérdéseket is felvet Nigériában, ahol a nők politikai szerepvállalása rendkívül korlátozott. Jelenleg mindössze négy női szenátor van a 109 főből, ami jól tükrözi a nemi egyenlőség hiányát az ország politikai életében. Akpoti-Uduaghan februárban tett szexuális zaklatásra vonatkozó vádjának következményeként hat hónapra felfüggesztették a szenátusból, ráadásul fizetés nélkül. A szenátus etikai bizottsága azzal indokolta a felfüggesztést, hogy Akpoti-Uduaghan „zavart és rendbontó” magatartást tanúsított a szenátus ülésén, ahol az általa tett vádakat vitatták.
Azonban Akpoti-Uduaghan és támogatói azt állítják, hogy a bizottság valójában az ő vádjainak megtorlására irányul, és hogy a szenátus működése hasonlít egy kultuszra. Az interjúja során az BBC-nek elmondta, hogy a biztonsági részlegét eltávolították, így retteg a kétéves gyermeke biztonságáért. Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a politikai hatalmi játszmák nem csupán a szenátorokat érintik, hanem a családtagjaikat is veszélyeztetik.
A dolog hátterében álló politikai ellentétek és a nemi egyenlőség kérdései egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek Nigériában. Az esettanulmány nem csupán az ország politikai klímájának, hanem a női politikai szereplők helyzetének is tükre. Akpoti-Uduaghan esete világosan megmutatja, hogy a női politikai képviselet mennyire sérülékeny egy olyan társadalomban, ahol a hagyományos értékek és a patriarchális struktúrák dominálnak.
A közeljövőben várható, hogy a bíróság döntése és a politikai vádak további fejleményeket hoznak, amelyek nemcsak a felek, hanem az egész nigériai társadalom számára fontos kérdéseket vetnek fel. Az ügy tehát nemcsak a szenátorok közötti konfliktust tükrözi, hanem egy olyan társadalmi diskurzust is, amely a női jogokért és a politikai egyenlőségért folytatott harc szerves részévé vált. Ahogy az események alakulnak, úgy a figyelem egyszerre irányul a politikai hatalomra és a társadalmi igazságosságra Nigériában.
