Szakértők vitatják a dire farkas újjáélesztésének állítását
A Time magazin címlapján egy gyönyörű, hófehér farkas látható, amely alatt a cím azt hirdeti, hogy visszatértek a dire farkasok. Ez a ma már kihalt faj több mint 10 ezer évvel ezelőtt élt, amikor az amerikai kontinensen barangolt. A hírek mögött a Colossal Biosciences nevű cég áll, amely bejelentette, hogy ügyes genetikai mérnökséggel és ősi DNS felhasználásával három dire farkas kölyköt tenyésztettek, ezzel pedig megpróbálták „visszahozni” a fajt. Az új kis farkasok neve Romulus, Remus és Khaleesi, és bár a technológiai áttörés lenyűgöző, független szakértők figyelmeztetnek arra, hogy ezek a fiatal farkasok valójában nem igazi dire farkasok. Philip Seddon, az új-zélandi Otago Egyetem zoológusa elmondta, hogy az állatok „genetikailag módosított szürke farkasok”.
A Colossal Biosciences emellett bejelentette, hogy hasonló élvonalbeli genetikai technológiákat kíván alkalmazni más kihalt állatok, például a gyapjas mamut és a tasmán tigris visszahozatalára is. Azonban a szakértők hangsúlyozták, hogy fontos biológiai különbségek vannak a Time magazin címlapján szereplő farkas és a legutolsó jégkorszakban vadászó dire farkas között. Nic Rawlence paleogenetikus, szintén az Otago Egyetemen, elmagyarázta, hogy az ősi dire farkas DNS, amelyet fosszilis maradványokból nyertek, annyira megsérült és degradálódott, hogy biológiai másolásra vagy klónozásra nem alkalmas. „Az ősi DNS olyan, mintha friss DNS-t tennél egy 500 fokos sütőbe éjszakára,” mondta Rawlence a BBC Newsnak. „Töredezetté válik, mint a szilánkok és a por. Rekonstruálható, de nem elég jó ahhoz, hogy mást is csináljunk vele.”
A de-extiníciós csapat új szintetikus biológiai technológiát használt, amely lehetővé tette, hogy az ősi DNS-t felhasználva azonosítsák azokat a kulcsfontosságú szegmenseket, amelyeket be tudtak építeni egy élő állat biológiai tervrajzába, jelen esetben egy szürke farkaséba. Rawlence szerint a Colossal által létrehozott állat egy szürke farkas, amelynek azonban vannak dire farkasra emlékeztető jellemzői, például nagyobb koponya és fehér szőr. „Ez egy hibrid,” mondta Rawlence.
Beth Shapiro, a Colossal Biosciences biológusa szerint ez az eredmény valóban a de-extiníciót jelenti, amelyet úgy ír le, mint olyan állatok újjáalkotását, amelyek a megfelelő jellemzőkkel rendelkeznek. „A szürke farkas a legközelebbi élő rokon a dire farkashoz – genetikailag nagyon hasonlítanak – ezért a dire farkas jellemzőit hordozó DNS szekvenciákat céloztuk meg, majd módosítottuk a szürke farkas sejteket… aztán klónoztuk ezeket a sejteket, és létrehoztuk a dire farkasainkat.” Rawlence azonban rámutatott, hogy a dire farkasok és a szürke farkasok körülbelül 2,5-6 millió évvel ezelőtt váltak el egymástól. „Teljesen más génuszban vannak, mint a szürke farkasok,” mondta. A Colossal összehasonlította a dire farkas és a szürke farkas genómját, és körülbelül 19 ezer gén közül 20 változást azonosítottak 14 génben, amelyek dire farkas tulajdonságokat adtak nekik.
A módosított embriókat házi kutyák szülőanyákba ültették. A Time magazin cikkében arról számoltak be, hogy mindhárom farkas tervezett császármetszéssel jött a világra, hogy minimalizálják a komplikációk kockázatát. A Colossal, amelynek értéke januárban 10 milliárd dollárra (7,8 milliárd font) volt becsülve, a farkasokat egy 2000 hektáros magánlétesítményben tartja az Egyesült Államok északi részén, egy titkos helyen. A kölykök valóban úgy néznek ki, mint sokak elképzelése a dire farkasokról, és a történet világszerte figyelmet keltett.
Miért is fontos azonban ez a tudományos megkülönböztetés? „Mert a kihalás még mindig végleges,” mondta Rawlence a BBC Newsnak. „Ha nincs kihalás, hogyan tanulhatunk a hibáinkból? Az üzenet most az, hogy elpusztíthatjuk a környezetet, és az állatok kihalhatnak, de visszahozhatjuk őket?” A gondozók jobban remélnek a várandós szülők számára, akik tavaly egy kölyköt veszítettek el. Az európai hódok körülbelül 400 évvel ezelőtt tűntek el Nagy-Britanniából, miután vadászat következtében kihaltak. Az Amur leopárdok párja fokozatosan került közelebb egymáshoz. Míg sokan a vidéki tájakra indulnak a hosszú hétvégén, ajánlások érkeztek arról, hová érdemes menni. A pamutfarkú tamarinok a világ legritkább főemlősei közé tartoznak, kevesebb mint 2000 példány él a vadonban.
